Román alkotmánymódosítás
Az államfő vagy a parlament hatalma erősödjék? - elbillen az eddigi egyensúlyt.
Erős kezű államfői hatalom gyengülő parlamenti hatáskörökkel, vagy inkább csak jelképesnek tekintett elnök erős parlamenttel? - e két végletesen ellentétes álláspont között a romániai politikai pártérdekek sokszínű változatai léteznek ezekben a napokban az ország alkotmányának jövendő módosításáról szóló vitákban.
Traian Basescu államfő a hét elején konzultált erről a parlamenti pártok vezető képviselőivel. A politikai elit most már politikai "kényszerpályára" került, mivel decemberben népszavazás erősítette meg Basescu elképzelését az egykamarás parlament bevezetéséről és a honatyák létszámának csökkentéséről.
Basescu még szeptember végén állt elő azzal az ötlettel, hogy az elnökválasztások első fordulójának napján, november 22-én rendezzenek népszavazást erről a kérdésről. Eszerint a jelenleg kétkamarás, 334 képviselőből és 137 szenátorból (összesen 471 főből) álló törvényhozó testület helyett egykamarás, legfeljebb 300 honatyát magában foglaló parlamentre lenne szükség. Úgy véli, ezzel jelentősen lehetne csökkenteni az állami kiadásokat, előre lehetne lépni a régóta ígért államreform útján. Indokai között említette azt is, hogy csökkenne a korrupció mértéke, mert - mint fogalmazott - a jelenleginél sokkal kevesebb magas rangú politikus "kereskedhetne" befolyásával.
A népszavazás megerősítette ezt a szándékot, a népakarat most kötelezi a politikusokat, hogy hozzáfogjanak az alaptörvény módosításához. Egyelőre azonban nincs egyetértés abban, hogy a közvetlenül választott államfő hatalmát a jövőben erősíteni vagy gyengítene kell-e. Basescu bírálói úgy látják, hogy ötlete eleve a "félelnöki köztársaság" irányába mutat, az egyetértők viszont a hatékony törvényhozás szempontjára hivatkoznak.
A PD-L az egyetlen parlamenti párt, amely teljes mértékben a Basescu által vázolt irányvonalat képviseli. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy a népszavazásnak kétségtelenül eleget kell tenni, azaz legalább a honatyák számát csökkenteni kell, de a képviselőknek és szenátoroknak valójában nem repes a szíve az örömtől, hogy önmaguk alatt vágják el a parlamenti ágakat.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amely jelenleg a PD-L-vel alkot kormánykoalíciót, nem érdeke a kétkamarás törvényhozás megszüntetése, hiszen az nyilvánvalóan a kisebbségi érdekképviselet gyengülésével járna. Álláspontja szerint az összlétszámot lehetne ugyan csökkenteni, de megmaradhatna mindkét ház különböző hatáskörökkel, a szenátus átalakulhatna a régiók küldötteinek döntéshozatali jelleggel felruházott tanácskozó fórumává.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen ellenzik a félelnöki köztársaságot és az egykamarás parlamentet. Egyetértenek a létszámcsökkentéssel, de "aszimmetrikus kétkamarás" törvényhozást akarnak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) azt szeretné, hogy a felsőház a helyi közösségeket képviselje, tagjait közvetett módon a helyi és megyei önkormányzati képviselők válasszák meg. Az ugyancsak ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) is a karcsúsított, de kétkamarás parlament mellett foglal állást, szerinte a képviselőház országos szinten törvénykező kamara lenne, a szenátusnak a létrehozandó romániai eurorégiókat kell képviselnie.
Az alkotmánymódosításnak azonban lenne több más olyan eleme is, amely valóban az állam korszerűsítését szolgálná. A magyarok politikai érdekvédelmi szervezete például ennek szellemében támogatja a decentralizációt, amely azzal járna, hogy az anyagi forrásokat és a döntéshozatali hatásköröket minél nagyobb mértékben ruházzák át a helyi hatóságokra. Fontos szempontnak tekinti, hogy a majdani új rendszer továbbra is szavatolja a kisebbségek valós képviseletét.
